Szakcikkeink érdeklődőknek

A következőkben a csoportunk által írt szakcikkeinket tekinthetik át, témakörökre bontva. A felsorolt cikkekben részletesebb ismereteket talál a feromonokról és azok kutatásáról, vagy többet megtudhat egy adott faj előrejelzésével, csapdázásával kapcsolatban.

Amennyiben a felsorolt cikkekből bármelyik felkeltené érdeklődését, azt pdf-formátumban letöltheti oldalunkról.

AKÁCMOLY (Etiella zinckenella)

Tóth, M., Szarukán, I., Szőcs, G. (1996): Előzetes vizsgálatok az akácmoly (Etiella zinckenella Tr.) (Lepidoptera: Phycitidae) rajzáskövetésére újonnan kifejlesztett feromoncsapdával. Növényvédelem 32:105-109.

AMERIKAI KUKORICABOGÁR (Diabrotica v. virgifera)

Tóth M. (2009): Az amerikai kukoricabogár csapdázása. Mezőhír (5): 36-40.

Tóth M. (2009): Mikor, melyiket használjuk? Az amerikai kukoricabogár fogására fejlesztett csapdafajták tulajdonságai. Agrofórum Extra (27): 90-95.

Tóth M., Csonka É., Bagarus A. (2009): A kukoricabogár fogására szolgáló palást csapdákkal való munkát megkönnyítő csapdatartozék: a ragacslaptartó. Agrofórum (1): 94-95.

Árendás T., Bónis P., Szöke C., Vuts J., Tóth M. (2009): A kukoricabogár (Diabrotica v. virgifera LeConte) kártétele és az imágó rajzásdinamikája trágyázási tartamkísérletekben. Növényvédelem 45 (6): 291-296.

Imrei, Z., Tóth, M., Vörös, G., Szarukán, I., Gazdag, T., Szeredi, A. (2002): A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera, Coleoptera: Chrysomelidae) rajzáskövetésére használt csapdatípusok teljesítményének értékelése. Növényvédelem 38: 279-287.

Tóth M., Imrei Z., Szőcs G. (2000): Ragacsmentes, nem telítődő, nagy fogókapacitású új feromonos csapdák kukoricabogárra (Diabrotica virgifera virgifera, Coleoptera: Chrysomeldiae) és gyapottok-bagolylepkére [Helicoverpa (Heliothis) armigera, Lepidoptera: Noctuidae]. Növényvédelmi Tanácsok 21: 44-49.

Tóth, M., Tóth, V., Ujváry, I., Sivcev, I., Manojlovic, B., Ilovai, Z. (1996): Szexferomonnal bogarak ellen is? Az első hazai bogár szexferomon csapda kifejlesztése az amerikai kukoricabogárra (Diabrotica virgifera virgifera LeConte). Növényvédelem 32: 447-452.

BISZEX CSAPDA (almafaszitkár - Synanthedon myopaeformis; almamoly - Cydia pomonella; gesztenyemoly - Cydia splendana; rügysodró tükrösmoly - Hedya nubiferana)

Jósvai, J.K., Hári, K., Koczor, S., Voigt, E., Tóth, M. (2014): Új eszköz az almamoly rajzásának megfigyelésére akár légtér-telített területen is. Előadás, Lajosmizse, 2014. jan. 16.

Jósvai, J.K., Hári, K., Koczor, S., Voigt, E., Tóth, M. (2013): Mikrolepidopterák nőstényeit is csalogató csalétek kifejlesztésének helyzete Magyarországon. Int. Term. Kert. Szántóf. Kult. 30:56-61.

BUNDÁSBOGÁR ÉS RÓZSABOGÁR (Epicometis, Cetonia, Potosia fajok)

Tóth M. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON® VARb3k csapda, aranyos és rezes virágbogarak (Cetonia a. aurata, Potosia cuprea) csalétkével. Ismertető.

Voigt, E., Tóth, M. (2015): Gyümölcsösökben károsító virágbogarak. Agrofórum Extra 58:116-119.

Voigt E.V., Tóth M., (2016): Gyümölcsfák virágain, gyümölcsein károsító cserebogár fajok csapdázása a kártétel előrejelzésére, ill. annak csökkentésére.

Vuts J., Tóth M. (2011): Környezetkímélő növényvédelem. Természet Világa Természettudományi Közlöny 142 (6): 265-268.

Tóth M., Imrei Z., Voigt E., Szarukán I., Schmera D. Subchev M. (2005): Gyümölcs- ill. virágkárokat okozó cserebogárfélék kémiai kommunikációja: egy évtized kutatási eredményei. Előadás, XV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum

Tóth M., Imrei Z., Szarukán I., Voigt E., Schmera D., Vuts J., Harmincz K., Subchev, M. (2005): Gyümölcs- ill. virágkárokat okozó cserebogár-félék kémiai kommunikációja: egy évtized kutatási eredményei. Növényvédelem 41 (12): 581-588.

Voigt E., Tóth M., Imrei Z., Vuts J., Szöllős L., Szarukán I. (2005): A zöld cserebogár és az aranyos rózsabogár növekvő kártétele és a környezetkímélő védekezés lehetőségei. Gyakorlati Agrofórum 16 (2): 63-64.

CSERESZNYELÉGY FAJOK (Rhagoletis fajok)

Tóth, M., Voigt, E. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON PALz csapda,cseresznyelégy csalétekkel. Ismertető.

Voigt, E., Tóth, M. (2016): Gyümölcslegyek a csapdában. Kertészet és Szőlészet 20:20-21.

Voigt, E., Kelemen, D., Tóth, M. (2015): Adatok a rózsa-gyümölcslégy (Carpomyia schineri Loew.) 2014. és 2015. évi csapdázásához és kártételéhez. Tiszántúli Fórum, Debrecen, 2015.

Voigt E.V., Tóth M., (2017): Újtelepítésű és termő cseresznye ültetvények rovarkártevői és előrejelzésük. Szórólap

Tóth, M. Voigt, E., Baric, B., Pajac, I., Subic, N., Baufeld, P., Lerche, S. (2014): A szintetikus táplálkozási csalétek fontossága fúrólegyek (Rhagoletis spp., Strauzia longipennis) csapdázásában. 60. Növényvédelmi Tudományos Napok, Bp., 2014. Febr. 18-19.

Voigt E. (2009): Hogy ropogósan érjen a cseresznye: Két cseresznyelégyfaj Magyarországon. MezőHír (4): 24-26.

Voigt E, Tóth M (2008): Az amerikai keleti cseresznyelegyet és az európai cseresznyelegyet egyaránt fogó csapdatípusok. Agrofórum - A Növénytermesztők és Növényvédők Havilapja 19: 70-71.

Tóth, M., Szarukán, I., Voigt, E., Kozár, F. (2004): Hatékony cseresznyelégy- (Rhagoletis cerasi L., Diptera, Tephritidae) csapda kifejlesztése vizuális és kémiai ingerek figyelembevételével. Növényvédelem 40: 229-236.

Tóth, M. (2004): A cseresznyelégy magatartási sajátosságain alapuló védekezési lehetőségek. In: Inántsy, F. & Balázs, K. (eds): Integrált növénytermesztés - meggy, cseresznye. Agroinform Kiadó, Budapest, 2004, 249 p. 207-210.

CSAPDATÍPUSOKRÓL

Vuts J., Tóth M. (2009): Nem szokványos feromoncsapdák a gyümölcskártevő rovarok elleni védekezésben. Agrofórum Extra (28): 80-82.

Csonka, É., Tóth, M. (2006): Allil-izotiocianáttal csalétkezett KLP+ ("kalap") és VARL+ (varsás) csapdatípusok alkalmasságának összehasonlítása a káposztabolha-fajok (Phyllotreta spp.) (Coleoptera, Chrysomelidae) fogására. Növényvédelem 42: 597-601.

Tóth, M., Kádár, F., Imrei, Z. (2005): Ragacsos és varsás feromoncsapda-típusok hatékonyságának összehasonlítása a gyapjaslepke (Lymantria dispar) fogására. Növényvédelem 41: 267-271.

Tóth, M., Tabilio, R., Nobili, P. (2004): Különféle csapdatípusok hatékonyságának összehasonlitása a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann) hímek fogására. Növényvédelem 40:179-183.

Tóth, M., Imrei, Z., Szőcs, G. (2000): Ragacsmentes, nem telítődő, nagy fogókapacitású új feromonos csapdák kukoricabogárra (Diabrotica virgifera virgifera, Coleoptera: Chrysomeldiae) és gyapottok-bagolylepkére [Helicoverpa (Heliothis) armigera, Lepidoptera: Noctuidae]. Integr. Term. Kert. Szántóf. Kult. 21:44-49.

DARAZSAK (Vespula, Vespa fajok)

Jósvai J., Voigt E., Tóth M. (2011): Gyümölcs- és szőlőkártevő darázsfajok dominanciaviszonyai Magyarországon. Növényvédelem 47 (7): 303-307.

Jósvai J., Voigt E., Tóth M. (2007): A darazsak kártétele és a védekezés lehetőségei a gyümölcs- és szőlőtermesztésben. Agrofórum 18 (10): 70-71.

DIÓBUROKLÉGY (Rhagoletis completa)

Tóth, M., Voigt, E. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON PALz csapda,cseresznyelégy csalétekkel. Ismertető.

Tóth, M., Nagy, A., Szanyi, Sz., Kiss, O.M., Voigt, E. (2021): A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) (Diptera: Tephritidae) szintetikus feromoncsalétkének szabadföldi vizsgálata három Rhagoletis fajon. Növényvédelem 82 (N.S. 57): 201-207.

Voigt, E., Tóth, M. (2021): A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) csapdázása különböző csalétkekkel. Biokultúra 32:29-31.

Voigt, E., Szilasné-Jósvai, J.K., Tóth, M. (2020): Rajzik a dióburok-fúrólégy. Kertészet és Szőlészet 69:12-13.

Voigt, E.V., Jósvai, J.K., Tóth, M. (2017): Ha feltűnik a dióburok-fúrólégy. Kertészet és Szőlészet 30:12-13.

Voigt, E.V., Jósvai, J.K., Tóth, M. (2017): Színcsapdák által kapott adatok felhasználási lehetőségei az invazív dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson (Diptera Tephritidae) észlelésében és rajzáskövetésében. Integr. Term. Kert. Szántóf. Kult. 34:76-83.

Voigt E., Jósvai, J., Tóth M., (2017): A dió leggyakoribb kártevői és azok csapdázása. Szórólap

Voigt, E., Tóth, M. (2016): Gyümölcslegyek a csapdában. Kertészet és Szőlészet 20:20-21.

Voigt, E., Tóth, M., Subic, M., Baric, B., Pajac-Zivkovic, I. (2014): Megfigyelések a dióburok fúrólégy 2013. évi rajzásával, elterjedésével és kártételével kapcsolatban. Agrofórum Extra 53:48-52.

Voigt, E., Tóth, M. (2012): Ismét a dió buroklégyről. Agrofórum 23:64.

Voigt E., Subic, M., Baric, B., Pajac, I., Tóth M. (2012): A szintetikus táplálkozási csalétek fontossága gyümölcskárosító fúrólegyek (Rhagoletis spp.) csapdázásában. Agrofórum Extra (43): 82-86.

Voigt, E., Subic, M., Baric, B., Pajac, I., Tóth, M. (2012): Adatok a dió-buroklégy (Rhagoletis completa Cresson) kárpát-medencei rajzásához és magyarországi elterjedéséhez. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban 29:93-102.

DÍSZBOGARAK (Buprestidae)

Matula, E., Bozsik, G., Muskovits, J., Ruszák, Cs., Jávorszky, L., Bonte, J., Paulin, M., Vuts, J., Fail, J., Tóth, Á., Egri, Á., Tóth, M., Imrei, Z. (2025): Rovarviselkedésen alapuló optimális csapdaválasztás a boróka-tarkadíszbogár, Lamprodila (Palmar, Ovalisia) festiva (L.) és a galagonya-karcsúdíszbogár, Agrilus sinuatus (Olivier) esetében (Coleoptera, Buprestidae). Növényvédelem 86 (N.S. 61): 97–109.<

Imrei, Z., Matula, E., Lohonyai, Zs., Csóka, Gy., Muskovits, J., Szanyi, Sz., Vétek, G., Bozsik, G., Fail, J., Vuts, J., Domingue, M.J. (2021): Csapdázási módszerfejlesztés honos és inváziós díszbogárfajok rajzáskövetésére. Növényvédelem 82 (N.S. 57): 113–132.

Lohonyai, Zs., Muskovits, J., Matula, E., Vuts, J., Fail, J., Gould, P.J.L., Birkett, M.A., Tóth, M., Domingue, M.J., Imrei, Z. (2020): "MULTz": egy új, nem-ragacsos csapdatípus fejlesztése díszbogarak rajzáskövetésére. Növényvédelem 81 (N.S. 56): 309–319.

Imrei, Z., Lohonyai, Zs., Csóka, Gy., Muskovits, J., Vétek, G., Fail, J., Tóth, M., Domingue, M.J. (2018): Díszbogár csapdafejlesztés Európában, különös tekintettel a kőrisrontó karcsú díszbogár (Agrilus planipennis) kockázatára. In: Nagy, G., Novák, R., Ripka, G. (eds.): Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban XXXV. pp. 12–17.

FÁTYOLKATOJÁS GYŰJTŐLAP BEMUTATÁSA (CHRegg)

Tóth M. (2026): Hogyan használjuk? A közönséges zöldfátyolkák (Chrysoperla carnea fajkomplex) csalétke, a CSALOMON® CHRegg tojásgyűjtővel. Ismertető.

Thöming G., Koczor S., Szentkirályi F. Knudsen, G.K. Tóth M. (2017): A közönséges zöldfátyolkákat (Chrysoperla carnea fajkomplex) csalogató csalétek szabadföldi vizsgálata a biológiai védekezés szempontjából. ELőadás, Növényvédelmi Tudományos Napok, 2017, Budapest

Koczor, S., Szentkirályi, F., Tóth, M. (2015): Csalétek fejlesztése hazai zöldfátyolka fajok csalogatására: betekintés az eddigi eredményekbe. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban 22:50-53.

Koczor S. Szentkirályi F., Tóth M. (2013): Természetes ellenségek ridegtartásban. Biokultúra 24 (1): 16-17.

Koczor S. (2013): Hadbafogott zöldfátyolkák. Virágillatú természetes csalétek. Élet és Tudomány 68 (5): 144-146.

Koczor S., Szentkirályi F., Tóth M. (2011): Szintetikus attraktáns gyakorlati alkalmazási lehetőségei zöldfátyolkákon (Neuroptera: Chrysopidae). Előadás, Növényvédelmi Tudományos Napok, 2011, Budapest

Koczor S., Szentkirályi F., Voigt E., Birkett, N., Tóth M. (2009): Szintetikus fátyolka-attraktánsok hatásának összehasonlító szabadföldi vizsgálata (Neuroptera: Chrysopidae). Előadás, Növényvédelmi Tudományos Napok, 2009, Budapest

FEROMONOKRÓL ÁLTALÁBAN

Szőcs, G., Molnár, B.P., Kárpáti, Zs., Tóth, M. (2025): Feromonkutatás: látványos sikerek és megoldatlan kérdések. Növényvédelem 86 (N.S. 61): 237–246.

Vuts, J., Tóth, M., Imrei Z., (2022): Miből lesz a cserebogár? Illatanyagok jelentősége lemezescsápúaknál. Természettudományi Közlöny – Természet Világa 153: 280–285.

Vuts, J., Tóth, M. (2016): Illatjelek a mélyben. Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 147:137-139

Vuts J., Koczor S., Imrei Z., Jósvai J.K., Lohonyai Zs., Molnár B.P., Kárpáti Zs., Szőcs, G., Tóth, M. (2018): Módszerek a kémiai ökológiában. Növényvédelem 79:89-109.

Vuts J., Tóth M. (2014): Navigáció illatmolekulákkal. Természet Világa 145 (7): 307-310.

Imrei Z., Vuts J., Tóth M. (2013): Bogárferomonok a környezetkímélő növényvédelemért. Természet Világa 144 (4): 171-173.

Imrei Z., Tóth M. (2012): A kártevőészlelés és a védekezéssel kapcsolatos döntéshozatal illatanyagos csapdákra alapozott legújabb lehetőségei szántóföldön. Kleffmann gazdanapló 2012-2013.

Vuts J. (2012): Illatos növényvédelem. Élet és Tudomány 5: 144-146.

Tóth, M. (2012): A feromonok fél évszázada szolgálják a mezőgazdaságot. Agrofórum 23:16-20.

Vuts J., Tóth M. (2011): Környezetkímélő növényvédelem. Természet Világa Természettudományi Közlöny 142 (6): 265-268.

Szőcs G., Tóth M. (2010): A nagyítólencsétől a bioszenzoros gázkromatográfig: A magyar feromonkutatás három évtizede. Növényvédelem 46 (12): 645-653.

Vuts J., Tóth M. (2008): Elektroantennográfiás válasz-spektrumok: Mire jók és mire nem? Növényvédelem 44 (8): 377-384.

Tóth M (2003): A feromonok és gyakorlati alkalmazásuk. In: Jenser G (szerk.) Integrált növényvédelem a kártevők ellen Budapest: Mezőgazda Kiadó, 21-50 (ISBN:963-286-047-0).

Tóth, M., Szőcs, G. (1994): Mitől fog jobban a feromoncsapda? Növényvédelem 30: 333-338.

Tóth, M., Szőcs, G. (1993): Feromonkutatásaink másfél évtizede az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében. Növényvédelem 29: 101-109.

FOLTOS SZÁRNYÚ MUSLICA (Drosophila suzukii)

Voigt, E., Vogt, H., Just, J., Tóth, M. (2013): Új kártevő rovar veszélyezteti a hazai gyümölcstermesztést: a foltos szárnyú muslica (Drosophila suzukii). Agrofórum 24:52-57

FÖLDKÖZI-TENGERI GYÜMÖLCSLÉGY (Ceratitis capitata)

Tóth, M., Tabilio, R., Nobili, P., Mandatori, R., Quaranta, M., Carbone, G., Ujváry, I. (2007): A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann) kémiai kommunikációja: alkalmazási lehetőségek észlelési és rajzáskövetési célokra. Integr. Term. Kert. Szántóf. Kult. 28:78-88.

GYAPJASLEPKE (Lymantria dispar)

Tóth, M., Kádár, F., Imrei, Z. (2005): Ragacsos és varsás feromoncsapda-típusok hatékonyságának összehasonlítása a gyapjaslepke (Lymantria dispar) fogására. Növényvédelem 41:267-271.

GYAPOTTOK-BAGOLYLEPKE (Helicoverpa armigera)

Tóth M. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON® VARL+ vagy RAG csapda, a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) feromoncsalétkével. Ismertető.

Dömötör I. Kiss J. Szőcs G. (2010): Mikorra időzítsük a védekezést a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyói ellen, kukoricában? Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2010.

Dömötör I., Kiss J., Tóth I., Szőcs G. (2002): A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner 1808) feromoncsapdával jelzett rajzásmenete és a lárvák megjelenésének kapcsolata a védekezési döntés szempontjából. Növényvédelem 38: 273-278.

Szőcs, G., Tóth, M., Ujváry, I., Szarukán, I. (1995): Hazai fejlesztésű feromoncsapda az újonnan fellépő gyapottok-bagolylepkék (Helicoverpa armigera Hbn.) jelzésére. Növényvédelem 31:261-266.

Szőcs, G., Tóth, M., Újváry, I. (1994): Gyapottok-bagolylepkék (Heliothis armigera Hb.) feromoncsapdából. Növényvédelem 30:278.

HOMOKTÖVISLÉGY (Rhagoletis batava)

Tóth, M., Voigt, E. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON PALz csapda,cseresznyelégy csalétekkel. Ismertető.

Voigt, E., Samanszkaja, L.D., Lerche, S., Holz,, U., Kerber, A., Henning, R., Tóth, M. (2016): A homoktövislégy fokozódó kártétele Észak-Európában és rajzásmegfigyelésére alkalmas csapdatípus kidolgozása. Agrofórum Extra 63:81-83.

KÁPOSZTABOLHÁK (Phyllotreta spp.)

Tóth, M., Csonka, É., Bakcsa, F., Benedek, P. (2004): Allil-izotiocianáttal csalétkezett csapdatípusok alkalmasságának összehasonlitása földibolhák (Phyllotreta spp.) (Coleoptera, Chrysomelidae) fogására. Növényvédelem 40:125-130.

KIS ÉS NAGY FARONTÓ (Zeuzera és Cossus fajok)

Tóth, M., Voigt, E. (2022): "Magasabbra a tetőt, ácsok" – és a nagy farontó feromoncsapdát… Agrofórum Extra 95: 36–39.

Voigt, E., Szilasné-Jósvai, J.K., Tóth, M. (2020): Rajzik a dióburok-fúrólégy. Kertészet és Szőlészet 69: 12–13.

Voigt, E., Tóth, M. (2020): A kis farágó tömeges csapdázása. Kertészet és Szőlészet 69:17-18.

Voigt E.V., Tóth M., (2017): Farontó lepkék és előrejelzésük. Szórólap

Voigt E. (2010): A nagy farontó növekvő kártételéről. Agrofórum Extra 1: 10-13.

Voigt, E., Tóth, M. (2007): A tömegcsapdázás (mass trapping) lehetőségei és korlátai a gyümölcstermesztés néhány nehezen leküzdhető kártevőjének esetében. Integr. Term. Kert. Szántóf. Kult. 28: 97-104.

Voigt E., Tóth M., Makó Sz., Nagy P. (2007): Tömegcsapdázás: lehetséges védekezés a nagy farágó lepke ellen? Agrofórum 18 (5): 35-37.

Voigt E., Tóth M., Szarukán I. (2006): A kis és nagy farágó rajzásmegfigyelése 2005-ben. Gyakorlati Agrofórum 17 (3): 72-74.

KUKORICAMOLY (Ostrinia nubilalis)

Tóth M. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON® VARL+ csapda, az európai kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) biszex csalétkével. Ismertető.

Nagy, A., Szarukán, I., Papp, Sz., Vitéz, P., Karasz, A., Vámos, P., Tóth, M. (2019): A csapda elhelyezése befolyásolja a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) "biszex" csapda szelektivitását. Növényvédelem 55:193-201.

Nagy, A., Szarukán, I., Papp, Sz., Vámos, P., Vizéz, P., Tóth, M. (2019): Kukoricamoly biszex csapda: hogyan növelhetjük a csapda szelektivitását? Agrofórum 30:56-59.

Nagy, A., Szarukán, Tóth, M. (2018): A kukoricamoly rajzásdinamikájának változása. In: Nagy, G., Novák, R., Ripka, G. (eds.): Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban XXXV. pp. 40–41.

Tóth, M., Nagy, A., Szarukán, I. (2018): Kukoricamoly biszex csapda: figyeljünk a fogást szennyező más lepkefajokra! Agrofórum 29:44-46.

Tóth, M., Szarukán, I., Csukás, L., Hauser, Cs., Ábri, T., Kőrösi, Sz., Nagy, T., Nagy, A. (2017): Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) "biszex" csalétek optimális dózisa, hatástartama és alkalmazása rajzáskövetésre. Növényvédelem 78:141-147.

LISZTES RÉPABARKÓ (Bothynoderes punctiventris)

Tóth, M., Sivcev, I., Tomasek, I., Szarukán, I., Imrei, Z., Ujváry, I. (2002): Új feromoncsapda kifejlesztése a lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germar.) (Coleoptera, Curculionidae) fogására. Növényvédelem 38:145-152.

NAPRAFORGÓLÉGY (Strauzia longipennis)

Tóth, M., Voigt, E. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON PALz csapda,cseresznyelégy csalétekkel. Ismertető.

Tóth, M., Baufeld, P. (2018): A napraforgólégy (Strauzia longipennis WIEDEMANN). Agrofórum 29:54-58.

NAPRAFORGÓMOLY (Homoeosoma nebulellum)

Szarukán, I., Horváth, Z., Tóth, M., Szőcs, G., Ujváry, I. (1996): A napraforgómoly (Homoeosoma nebulellum Den. et Schiff.) rajzáskövetése feromoncsapdával. Növényvédelem 32:601-604.

PATTANÓBOGARAK / DRÓTFÉRGEK (Agriotes spp.)

Kovács, T., Kuroli, G., Németh, L., Tóth, M. (2008): Szexferomon-csapdákkal gyűjtött Agriotes fajok Kapuvár térségében. Növényvédelem 44:495-501.

PÚPOSSZÚ (Xyleborus dispar)

Tóth M., Szarukán I. (2007): A púposszú csapdázása. Agrofórum Extra (19): 68-69.

REPCEKÁRTEVŐK (repce fénybogár, repceormányosok, repcebecő gubacsszúnyog, stb.)

Vuts, J., Szarukán, I., Marczali, Zs., Bálintné-Csonka, É., Nagy, A., Szilágyi, A., Imrei, Z., Tóth, M. (2023): Színes illatcsapda fejlesztése repcekártevő fénybogarakra (Coleoptera: Nitidulidae). Növényvédelem 84 (N.S.59): 436–456.

Tóth, M., Szabó, Á., Imrei, Z. (2021): A repcekártevők megjelenésének észlelése az előző, tavalyi repce szegélyében javítja a védekezés időzítését. Agrofórum Extra 88:102-106.

Tóth M., Bálintné Csonka É., Szarukán I., Kátai Z. (2010): Új, a legvonzóbb vizuális és kémiai ingereket kihasználó nem ragacsos csapda a repce-fénybogár észlelésére. Agrofórum Extra 34:49-52.

RIBISZKESZITKÁR (Synanthedon tipuliformis)

Újváry, I., Szőcs, G., Tóth, M., Szarukán, I. (1993): A ribiszkeszitkár fő szexferomon-komponensének szintézise és szabadföldi vizsgálata. Növényvédelem 29:117-123.

RÜGYSODRÓ FAJOK (Recurvaria spp.)

Tóth, M., Doolittle, R.E. (1993): Új szexattraktánsok a kis- és nagy rügysodrómoly (Recurvaria nanella Hbn., R. leucatella Clerck; Lepidoptera: Gelechiidae) rajzáskövetésére. Növényvédelem 29:111-116.

SZILVADARAZSAK (Hoplocampa spp.)

Voigt, E., Kárpáti, Zs., Bognár, Cs., Molnár, B.P., Tóth, M. (2022): Fehér színcsapdák a szilvadarazsak rajzásának megfigyelésére. Agrofórum 33: 14–16.

SZŐLŐ KÁRTEVŐINEK ELŐREJELZÉSE

Voigt, E., Tóth, M. (2014): A szőlő leggyakoribb kártevői és azok előrejelzése. Agrofórum Extra 56:92-98.

Koczor, S., Hegyi, T., Galli, Zs., Tóth, M. (2013): Milyen színű csapdát használjunk a szőlő aranyszínű sárgaságát (flavescens dorée) terjesztő amerikai szőlőkabóca monitorozására? Int. Term. Kert. Szántóf. Kult. 30:67-71.

SZŐLŐTRIPSZ (Drepanothrips reuteri)

Jenser G., Szénási Á. (2009): A szőlőtripsz kártételének megelőzése. Kertészet és Szőlészet (12): 11.

VADGESZTENYELEVÉL AKNÁZÓMOLY (Cameraria ochridella)

Hári, K., Fürtön, A., Zsigó, Gy. (2021): Nem nélkülözhető a csapdázás. Kertészet és Szőlészet, 2021: 24-25.

Szőcs, G. (2018): A vadgesztenyelevél-aknázómoly, Cameraria ohridella Deschka et Dimic, 1986. Agrofórum, 18: 14-16.

ZÖLD, REZES ÉS KUNSÁGI CSEREBOGÁR (Anomala fajok)

Tóth M., Voigt E. (2026): Hogyan használjuk? A CSALOMON® VARb3 csapda, Anomala cserebogarak (fináncbogarak) csalétkével. Ismertető.

Voigt, E., Tóth, M. (2020): Csapdaszegély cserebogarak ellen. Kertészet és Szőlészet 69:18-20.

Voigt E.V., Tóth M., (2016): Gyümölcsfák virágain, gyümölcsein károsító cserebogár fajok csapdázása a kártétel előrejelzésére, ill. annak csökkentésére. Szórólap

Sipos, K., Fejes-Tóth, A., Pásztor, B., Vétek, G., Pénzes, B., Míg, J., Tóth, M. (2012): Nyáron rajzó cserebogarak csapdázása. Agrofórum 23: 50-52.

Sipos K., Mándoki Z., Pénzes B., Míg J., Tóth M. (2011): A zöldszínű cserebogarak kártétele és csapdázása. Agrofórum 22: 52-54

Voigt E, Tóth M. (2004): őszibarackgyümölcsök védelme a zöld és rezes cserebogár (Anomala vitis Fabr. és A. dubia Scop.) (Coleoptera, Scarabaeidae, Melolonthinae) tömegcsapdázásával (mass trapping): hároméves megfigyelés. Növényvédelem 40: 329-332.

Voigt E., Tóth M. (2000): Környezetkímélő módon a zöld és rezes cserebogár ellen. Gyakorlati Agrofórum 11 (13): 58-59.

Szakcikkeink érdeklődőknek