Miért érdemes csapdázni?
Miért érdemes feromoncsapdát használni?
A feromonok gyakorlati alkalmazásának legkézenfekvőbb módja, ha csalétekként csapdába helyezzük őket és a fogás alapján tájékozódunk a kártevő fajok jelenlétéről, rajzáskezdetéről, populációnagyságáról és rajzásmenetéről egy kérdéses területen. Ez a módszer hatékonyabb, célzottabb, környezetbarátabb és kevesebb költséggel járó vegyszeres növényvédelmet biztosít a termesztők számára. Ebben a rövid ismertetőkben szeretnénk bemutatni, hogy miért érdemes feromoncsapdát használni, és melyek azok az értékes, fontos információk, amelyekhez a feromoncsapda segítségével hozzájuthatunk.
NEM KELL TALÁLGATNUNK - A FEROMONCSAPDÁVAL PONTOSAN MÉRHETŐ!
Az éghajlati, földrajzi viszonyok, a termesztett növények fajtája, vagy az adott év időjárási viszonyainak különbözősége miatt, eltérő területeken különbözhet, hogy melyik kártevő faj okozza a kártétel „gerincét”. Az egyes, hasonló kártételt okozó, vagy közeli rokonságban álló fajok egymástól gyakran eltérő időben rajzanak a vegetációs időszak során. A kérdésünkre a választ, hogy a vizsgált területünkön melyik faj rajzik, ami a kártételt okozza, és pontosan mikor védekezzünk ellene, a feromoncsapda pontosan meg tudja adni!
Egy adott kártevő faj rajzásának ideje jelentősen eltérhet egymástól még nem túl távoli helyek között is. Példaként a vadgesztenye-aknázómoly (C. ohridella) első generációjának rajzását mutatjuk be, két, egymástól kb. 10 km-nyire fekvő területen, 2001-ben. (Mindkét kísérleti helyen két-két RAG típusú csapdát üzemeltettünk, a vadgesztenye-aknázómoly feromon-csalétkével felszerelve.)
Több, mint egy hét a különbség a rajzás kezdet és a tömeges rajzás időszakában!
Ugyanígy, az egymást követő évek rajzásai között is nagy különbségek lehetnek, mind az időbeli lefutást, mind a populáció nagyságát tekintve, ahogy az egyes évek időjárásának alakulása is nagyban eltérhet egymástól. Figyeljük meg, a sziki pattanó példáján, hogy ugyanazon a területen ennek a fajnak a rajzáskezdetében akár 1 hónapos eltérés is volt mérhető az évek során, 1998 és 2002 között!
A feromoncsapda minden évben meg tudja mondani, hogy, hogyan alakul a vizsgált faj rajzása, és hogy pontosan mikor védekezzünk!
MIRE VALÓ A FEROMONCSAPDA?
Elsősorban előrejelzésre! A feromoncsapda már a molylepkét jelzi, hogy a hernyó kártételét megelőzhesse!
A kártevő lepkék (molyok) sohasem rágják meg növényeinket, ők maguk nem károsítanak. „Csak” párosodnak, majd lerakják petéiket. A kárt a petékből kikelő hernyók okozzák. Amikor észrevesszük őket, gyakran már késő.
Hogy idejében megelőzhessük a bajt, a lepkék megjelenését kell észlelnünk. Hogy ne maradjanak észrevétlenek, ebben segít a feromonos rovarcsapda.
HOGYAN MŰKÖDIK A FEROMONCSAPDA?
A nőstény lepke által kibocsátott, szél útján terjedő feromonmolekulákat a faj közelben lévő hím példányai csápjukkal érzékelik, majd elindulnak a feltételezett nőstény felkutatására.
A csapda leglényegesebb része, a csalogatóanyagot kibocsátó kapszula, amely a nőstény lepke ivari vonzóanyagát (szexferomonját) párologtatja ki és megtévesztve magához vonzza az udvarolni vágyó hímeket, foglyul ejtve azokat.
MILYEN ROVARFAJOKAT FOG EGY FEROMONCSAPDA?
A feromoncsapdák alapvetően fajspecifikusak, mivel a hím rovarokat csak saját nőstény fajtársaik ivari csalogatóanyaga vonzza. Egy csapda tehát mindig csak egy, a gyártó által megjelölt rovarfaj észlelésére használható fel. Annyiféle csapdát kell tehát beszereznünk, ahány féle rovarfaj rajzását szeretnénk megfigyelni.
HOGYAN TUDJUK MEGHATÁROZNI A CSAPDÁVAL FOGOTT ROVAROKAT?
Némi alapismeret birtokában magunk is felismerhetjük a csapda által fogott kártevőt. Honlapunkon a listákban szereplő fajok nevére rákattintva megláthatja, hogy néznek ki a faj egyedei, ha őket a CSALOMON® feromoncsapda megfogta.
MI AZ, AMIT MI NEM VESZÜNK ÉSZRE, DE A LEPKÉK IGEN?
A nőstény lepke által kibocsátott, szél útján terjedő feromonmolekulákat a faj közelben lévő hím példányai csápjukkal érzékelik, majd elindulnak a feltételezett nőstény felkutatására.
A csapda leglényegesebb része, a csalogatóanyagot kibocsátó kapszula, amely a nőstény lepke ivari vonzóanyagát (szexferomonját) párologtatja ki és megtévesztve magához vonzza az udvarolni vágyó hímeket, foglyul ejtve azokat.
SZINERGIZMUS A VETÉSI BAGOLYLEPKE PÉLDÁJÁN
INHIBÍCIÓ (GÁTLÓ HATÁS) A SZILVAMOLY PÉLDÁJÁN
A kis mennyiségben „szennyező” illatanyag gátolhat is. Egy másik vizsgálatunkban a szilvamoly fogását a feromon fő komponenséhez igen hasonló (Z)-6-dodecenil acetát már 0.1%-os hozzáadáskor is jelentősen csökkentette.
HÁNY FEROMONCSAPDÁT ÜZEMELTESSÜNK FAJONKÉNT EGYSZERRE?
A megbízható előrejelzés érdekében – még egy viszonylag kis területen fekvő házikertben is – párhuzamosan legalább két csapdát üzemeltessünk.
A feromoncsapdák fogása tipikusan nagy változatosságot mutat: nem ritka a 70-80%-nyi különbség a csapdák fogásai között egy-egy adott leolvasáskor.
Ennek valószínű oka, hogy egy csapda pillanatnyi hatékonyságát számos külső tényező (szélmozgások, mikroklimatikus viszonyok, növényzet által okozott turbulenciák, stb.) is befolyásolja.
HOVÁ ÉS HOGYAN HELYEZZÜK KI A CSAPDÁKAT?
A csapdákat egymástól távol (legalább 10-15 m-re) helyezzük ki. Figyelembe kell vennünk a célkártevő szokásait is. A rovarok ugyanis olyan mikroélőhelyeken keresik párjukat, ahol azok a legnagyobb valószínűséggel tartózkodhatnak. Ezért valószínű, hogy a gyümölcsfától néhány méternyire, egyedülálló karóra kihelyezett csapdák töredékét fogják annak a gyümölcsmoly mennyiségnek, amely a fa lombja közé akaszott csapdába jön.
Nem mindegy az sem, hogy milyen magasságban helyezzük el a csapdákat. A képen bemutatott fajok közül a kis farontó csapdáját magasan, a fa koronája fölé kinyúlva, míg a kis téliaraszolóét a fa törzse mellett, 0,5-1,5 m-s magasságban kell elhelyeznünk. Az optimális kihelyezési magasság rovarfajonként más lehet. Erre vonatkozó tanácsokat a kérdéses célkártevőre vonatkozó információs anyagokban találhatunk (letölthetők a fajlistákban a faj nevére kattintva).
A rossz helyre kihelyezett csapda nemcsak kevesebbet fog, hanem „érzéketlenebb” is. A bemutatott vizsgálatban a helyesen, a fa csúcsi részébe helyezett csapda több, mint egy héttel korábban jelezte a cseresznyelégy rajzásának kezdetét, mint a „kényelmesen elérhető”, 2 m-s magasságban kihelyezett csapda.
MILYEN GYAKRAN ELLENŐRIZZÜK A FOGÁST KIRAKOTT CSAPDÁINKBAN?
MILYEN GYAKRAN CSERÉLJÜNK RAGACSLAPOT RAGACSOS CSAPDÁINKBAN?
Ellenőrzéskor nem nyeri vissza ragacsos csapdánk fogóképességét, ha csupán eltávolítjuk a ragacslapról a fogott példányokat. Az ábrán bemutatjuk, hogy azok a csapdák, melyekből kiszedtük a fogott lepkéket, a továbbiakban kevesebb, mint feleannyi vetési bagolylepkét fogtak, mint azok, melyekbe friss ragacslapot raktunk be. A ragacslapokat 8-10 naponként javasoljuk frissre cserélni!
MIT JELENT, HA CSAPDÁNK A CÉLFAJT NEM FOGJA BE?
Ameddig – a csapdákat szakszerűen üzemeltetve – a kártevő egyetlen példánya sem repül csapdáinkba, nagyon valószínű, hogy a szóban forgó lepkefaj kártételével egyáltalán nem kell számolnunk. Így tehát mód nyílik arra, hogy elhagyjunk egy (vagy akár több) permetezést, megtakarítva ezzel anyagi ráfordítást és munkát, és ráadásul kertünk, környezetünk vegyszerterhelésén is enyhíthetünk. (Nem lehet azonban teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy kivételes esetben egy nagyobb távolságról odatévedt nőstény lepke lepetézik területünkön. A csapda jelzése alapján természetesen a felhasználó maga dönti el saját felelősségére, hogy kíván-e védekezni, s ha igen, hogyan.)
Negatív előrejelzés feromoncsapdákkal az Agriotes litigiosus pattanóbogár esetében (Veneto, Olaszo., 1996; az adatokat Dr. L. Furlan, (Páduai Egyetem) bocsátotta rendelkezésre).
Megfigyelhető, hogy nincs olyan kísérleti terület, ahol drótférgek voltak a talajban, és a feromoncsapda ne jelezte volna a kártevő jelenlétét. Azokon a területeken, ahol a csapda nem fogott bogarakat, bizton számíthatunk arra, hogy nincs számottevő drótféregnépesség a talajban.
MIÉRT ÉRDEMES FEROMONCSAPDÁT HASZNÁLNUNK?
MIT JELENT, HA CSAPDÁNK BEFOGJA A CÉLFAJT?
Amennyiben csapdáink fogják a kártevő hímjeit, úgy számolnunk kell a következő hernyónemzedék várható kártételével. Rendszeresen ellenőrizve a csapda fogását és megszerkesztve a rajzásgörbét, mérlegelni tudjuk, hogy kívánunk-e vegyszeres (vagy egyéb) védekezést alkalmazni, és ha igen, megállapíthatjuk a hatékony védekezés optimális időszakát.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogások számbeli értékéből közvetlenül nem következtethetünk a várható kártétel nagyságára. A kárt majdan okozó következő hernyógeneráció egyedsűrűségét ugyanis számos, a csapdafogás megtörténte után hatást gyakorló tényező is növelheti, vagy csökkentheti (pl. a nőstény lepkék által lerakott megtermékenyült peteszám, a peték kikelése és a hernyófejlődés alatti időjárási viszonyok, parazitáltság mértéke, stb.). Ezért rendkívül értékes mindezen hatások helyi ismerete, a felhasználó személyes tapasztalatai, rendszeres megfigyelései.